A fejfájásoknak több típusa van, ezek általában két nagy csoportra oszthatók: primer és szekunder fejfájás.
Primer fejfájások
Ezek a fejfájások önálló állapotként jelentkeznek, nem más betegség következményei.
Tenziós fejfájás
- A leggyakoribb fejfájástípus.
- Jellemzője a tompa, szorító fájdalom, amely gyakran a fej mindkét oldalán jelentkezik.
- Gyakran stressz, feszültség vagy alvászavarok váltják ki.
Migrén
- Erős, lüktető fájdalom, gyakran a fej egyik oldalán.
- Kísérheti hányinger, hányás, fényérzékenység és hangérzékenység.
- Néha aura előzi meg (látászavarok, például villódzó fények).
Cluster fejfájás
- Ritkább, de rendkívül fájdalmas.
- Általában a fej egyik oldalán jelentkezik, gyakran a szem körül vagy a halántéknál összpontosul.
- A fájdalom ciklusokban, azaz „cluster” időszakokban fordul elő, gyakran ugyanabban az időszakban a nap folyamán.
Szekunder fejfájások
Ezek a fejfájások valamilyen más betegség vagy állapot következményei.
Sinus fejfájás
- Az orrmelléküregek gyulladása miatt alakul ki.
- Nyomásérzékenység van a homlokon, arcon vagy orron.
Gyógyszer okozta fejfájás
- A túlzott fájdalomcsillapító használat következtében alakul ki, amikor a fejfájás gyakrabban és súlyosabban tér vissza.
Fejsérülés utáni fejfájás
- Traumás agysérülés vagy egyéb fejsérülések után jelentkezik.
Magas vérnyomás miatti fejfájás
- Hirtelen, intenzív fejfájást okozhat, amely a magas vérnyomás következtében alakul ki.
Nyaki eredetű fejfájás (cervicogén)
- Nyaki problémák miatt jelentkező fejfájás, amely gyakran a tarkóban kezdődik és sugárzik előre.
A fejfájás típusának azonosítása fontos, mert a kiváltó okok különböznek, így a kezelési módok is.
A rendszeres testmozgás segíthet a fejfájás bizonyos típusainak megelőzésében és enyhítésében, különösen a tenziós fejfájás és a migrén esetében. A testmozgás számos olyan előnyt nyújt, amely hozzájárulhat a fejfájás gyakoriságának és intenzitásának csökkentéséhez:
Testmozgás hatása a fejfájásra
- Stresszcsökkentés:
A stressz gyakran kiváltó oka lehet a fejfájásnak, különösen a tenziós fejfájásnak. A rendszeres mozgás, mint például a jóga, futás vagy úszás, segíthet a stressz oldásában és a feszültség csökkentésében. - Endorfin termelés:
A testmozgás során endorfinok szabadulnak fel, amelyek természetes fájdalomcsillapítóként működnek. - Keringés javítása:
Az aktív életmód segíthet javítani a vérkeringést, amely csökkentheti a fejfájást kiváltó véráramlási problémákat, például a migrénes rohamokat. - Alvásminőség javítása:
A rendszeres testmozgás hozzájárul az alvás minőségének javulásához, ami szintén segíthet a fejfájások csökkentésében, hiszen az alváshiány gyakori kiváltó tényező lehet. - Izomfeszültség csökkentése:
A nyaki és vállizmok feszültsége gyakran vezet tenziós fejfájáshoz. A rendszeres nyújtó- és erősítő gyakorlatok segíthetnek az izmok lazításában.
Milyen mozgásformák lehetnek hasznosak?
- Aerob mozgás (futás, úszás, biciklizés): Segíthet megelőzni a fejfájást, különösen a migrén esetében, mert javítja a vérkeringést és csökkenti a stresszt. Legalább 3-5 alkalommal hetente, körülbelül 30-60 perc mérsékelt intenzitású aktivitást ajánlott végezni (például séta, futás, kerékpározás vagy úszás)
- Jóga és meditáció: Kiválóan csökkenti a stresszt és a nyaki feszültséget. Ha a stressz fejfájást vált ki nálad, heti 2-3 alkalom jóga vagy relaxációs gyakorlat jótékony hatású lehet. Ezek az órák lehetnek rövidebbek (akár 20-30 perc), de segíthetnek csökkenteni a stresszt és a feszültséget.
- Erősítő edzések: A megfelelő izomzat kialakítása, különösen a törzs és a nyak körül, hozzájárulhat a fejfájás megelőzéséhez. Hetente 2-3 alkalommal érdemes beiktatni izomerősítő gyakorlatokat. Különösen fontos a nyak, a váll és a törzs izmainak erősítése.
A fejfájás megelőzése vagy enyhítése érdekében bármely testmozgást választod, fontos a rendszeresség betartása.
Ha további kérdései vannak, foglaljon időpontot gyógytornára telefonon vagy a weboldalunkon keresztül!