+36-1-361-6454 info@mozgaskontroll.hu

A 2019-ben megjelent új koronavírusos megbetegedés (COVID-19) döntően a légzőszervrendszert érintette. A betegek többségének (80%) nincs, vagy enyhe tünetei vannak, a középsúlyos, kórházi ellátást és oxigén pótlást igénylők aránya 15%, míg a fertőzöttek kis része (5%) a súlyos légzési elégtelenség miatt intenzív osztályos ellátásra, tartós gépi lélegeztetésre szorult.

Cikkem elsősorban az intenzív osztályos ellátásra, gépi lélegeztetésre nem szorult, covid 19 fertőzésen átesett pácienseknek szól, akik a fertőzés lezajlása után megmaradt tüneteiket szeretnék kezelni, enyhíteni, leromlott fizikai kondíciójukon szeretnének javítani.

Az itt leírtak hasznosak lehetnek a gépi lélegeztetésen átesett vagy oxigén pótlásra szorult egykori covidos betegeknek is, azonban az ő állapotukat sok más tényező is meghatározza úgy mint pl. meglévő társbetegségek, krónikus légúti betegségek, szív-érrendszeri betegségek, kor, elhízás, mennyi időt töltöttek intenzív osztályos ellátásban, mennyi ideig és milyen légzéstámogatásra volt szükségük, töltöttek-e és mennyi időt lélegeztető gépen…stb. Rehabilitációjuk során számos más szempontot kell figyelembe venni és sokkal tovább tart a gyógyulási folyamatuk, szorosabb kontrollra, komplexebb terápiára van szükség.

A cikkben leírt terápiás módszerek, gyakorlatok leginkább az ambuláns, illetve a beteg otthonában is folytatható rehabilitációs folyamatba illeszthetőek bele. Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatokat, a szakszerű, célzott, egyéni gyógytornát.

Mi a poszt covid szindróma?

Poszt COVID szindróma esetén a betegnek a fertőzést követően több héten keresztül is panaszai jelentkeznek. A legjellemzőbb tünetek, amelyekkel szakorvosi kivizsgálás után gyógytornászhoz is fordulhatunk. (a teljesség igénye nélkül)

  • fáradtság,
  • légszomj, köhögés
  • mellkasi fájdalmak, diszkomfort érzés
  • ízületi fájdalmak
  • tüdőfibrózis
  • nyiroködéma

A fennmaradó panaszok közül leginkább a mozgásszervrendszert érintő, légúti, mellkasi tünetek kezelésére vannak eszközeink, módszereink. Általánosságban elmondható, hogy minél hamarabb kezdődik meg a fizioterápiás rehabilitáció annál hamarabb küzdhetjük le panaszainkat, nyerhetjük vissza fizikai erőnlétünket. Fertőződés lezajlása után 6 héttel, ha nincs más orvosi ellenjavallat, bátran belevághatunk gyógytornászunkkal a felépülési programunkba. A részletes kikérdezést követően felmérjük a beteg általános fizikai állapotát.

Gyógytornászként a poszt-covid szindrómás páciensek esetén megnézzük:

  • a légzőizmok állapotát
  • mellkas kitérést, mobilitást,
  • nehézlégzés fokát,
  • perifériás izomerőt,
  • ízületi mozgástartományt
  • terhelhetőségi szintet (pl. 30 másodperc alatt a beteg hányszor képes felállni a székről kartámasz nélkül),
  • testsúly/BMI értéket (hasi elhízás mértéke befolyásolja a fő légzőizmunk, a rekesz helyzetét kedvezőtlenül), vérnyomást.

Javasolt még a rehabilitáció elején a mellkasi CT és kardiológiai vizsgálat.

Poszt-covid szindrómás beteg esetén a fizioterápiás kezelés célja

  1. A nehézlégzés csökkentése
  2. A rekeszizom funkciójának javítása, szükség esetén elektromos stimulációja (fizikoterápia)
  3. Keringésjavítás
  4. A mellkas rugalmasságának, mozgékonyságának javítása
  5. A légzésmechanika javítása
  6. A légúti váladék kiürítésének segítése
  7. A terhelhetőség javítása, általános erőnlét javítása
  8. A vázizmok erősítése, kiesett funkciójuk visszanyerése gyógytornával, dinamikus manuálterápiával

A légzésmechanika javítása poszt-covid szindróma esetén

A rekeszizom állapota meghatározó a légzőkapacitásunk szempontjából, jó állapota kulcsfontosságú a hatékony légzőmunkában. Tónusos izom, ha gyengül feszülésre hajlamos, erőkifejtő képessége csökken. A páciens ki és belégzése nehezített, korlátozott lesz, mellkasi fájdalom, felületes légzés alakulhat ki, csökkenti a mellkas mozgékonyságát.

Erősítése és nyújtása rekeszlégzéssel, rekesztornával történik, állapotától függően különböző testhelyzetekben, elnyújtott hosszú kilégzésekkel egybekötve. Hosszú kilégzéseknél fokozódik a kilégző izmok munkája amely segíti a rekeszizom lazulását, mélyíti a következő belégzést.

Manuális izomkezelésekkel, viscerális manuálterápiás technikákkal is lazíthatjuk a megfeszült, rövidült rekeszizom rostokat.

A viscerális manuálterápia a belső, zsigeri szerveink kötőszövetes összeköttetéseinek vizsgálatával és kezelésével foglalkozik, egy speciális manuálterápia. A hosszas, kényszerű ágynyugalommal járó  betegségek, gyulladások után nagyon hasznos terápia, ami elősegíti a  belső szervek normális működését.

Légzőtorna. A vállöv, kar, törzsmozgások beépítésével végzett tudatos légzőtechnika. A gyakorlatok segítségével célzottan bekapcsolhatók olyan tüdőterületek is, amelyek normál légzésnél alulműködnek.

A mellkas rugalmatlanságát, ami szintén rontja a légzés minőségét, átmozgató, erősítő tornagyakorlatokkal, manuálterápiás fogásokkal, a belégzést, kilégzést segítő izmok átkezelésével, szükség szerinti nyújtásával, erősítésével javítjuk.

Kilégzőizmaink, rekeszizmunk erősítésére tökéletes gyakorlat a lufifújás. A felfújás során automatikusan mélyebb levegőket veszünk és hosszabban fújjuk ki a levegőt, finoman megfeszítve hasizmainkat, mintha az összes levegőt ki szeretnénk préselni. Gyakorolhatjuk ezt a fajta légzést szívószállal vagy mindenféle eszköz nélkül csak hosszan kifújva szánkon át a levegőt, mintha egy gyertyát akarnánk elfújni.

Pulmonológus (tüdőgyógyász) által felírható légzőizom erősítő gyógyászati segédeszközök közül a Tri Ballt  és a KS pipát emelnénk ki, mert olcsón, pár ezer forintért beszerezhetőek. A KS pipánál az ellenállással szemben (melyet az eszközben lévő fém golyó biztosít) történő kilégzés a kialakuló pozitív nyomás miatt csökkenti a kislégutak összeesését kilégzés közben. A Tri ballal a beteg megtanulja a mély belégzést a rekeszizom segítségével, a felületes légvétel helyett

A légúti váladék kiürítésének segítése

Amennyiben a fertőzés lezajlása után marad a légutakban váladék, három lépésben tudjuk segíteni eltávolítását.

Először is nagyon fontos, hogy sok folyadékot fogyasszunk. Bőséges folyadékbevitel, kellő hidratáltság nélkül nem tudunk semmilyen váladékot oldani. Szükség lehet még külön köptetőkre, nyálkaoldó készítményekre, melyeket szájon át vagy aeroszolosan egy inhalátor segítségével juttathatunk be. Inhalátort magunk is beszerezhetünk otthonra. Természetes, köptető készítményeken túl a patikában is kapható nyálkaoldó hatású a meleg kamilla-, hársfa-, bodza- és kakukkfű teák.

Ezután második lépésként egyszerű légzőgyakorlatokkal elindítjuk a feloldott, hígabb váladék útját a légutakban. Itt ismét alkalmazhatjuk a lufifújós gyakorlatainkat vagy használhatunk KS pipát.

A KS pipa egy olyan pozitív kilégzési nyomást produkáló szelep, amely a kilégzési fázisban megemeli a légúti nyomást. A benne található golyó rezgésének köszönhetően a hörgőkben lévő levegőoszlop rezgése révén elősegítik a váladéknak a hörgőfalról való leválását. Ez már a harmadik lépésünk, ahol már a kiürítést szeretnénk elérni. Ezt mechanikusan, finom kézzel végzett ütögetésekkel, vagy gépi, masszázspisztolyos vibrációval érhetjük el.

Poszt-covid ízületi fájdalmak

A fertőzés alatt jelentkező, vagy utána kialakuló Ízületi fájdalmakat enyhíteni tudjuk kimozgatásokkal, Az Ízület körüli izomzat fokozatos megerősítésével csökkenteni tudjuk az Ízületre nehezedő terhelést. Nyújtógyakorlatokkal, manuálterápiás fogásokkal, izomkezelésekkel, FDM-mel, kineziotapes ragasztásokkal, floss szalagos gyakorlatokkal lazítani tudjuk az ízület körüli szöveteket, oldani tudjuk a kötőszövetes összetapadásokat (adhéziókat) ezzel növeljük ízületeink és izmaink mozgékonyságát, javítjuk anyagcseréjüket, ami már önmagában egy nagy fájdalomcsillapító hatás.

A fizikai kondíció, általános erőnlét javítása
Az állóképességi tréning javítja a szív-érrendszeri terhelhetőséget, a légzőizom funkciót és az életminőséget. Az intervallum tréning (pl. 1 perc tréning-1 perc pihenés) hatékonyabb, mint a folyamatosan végzett tréning. Mindkét tréningfajtánál kell a folyamatos felügyelet, szaturáció és pulzus ellenőrzés, és meg kell jelöltetni a beteggel 10-es skálán a nehézlégzés és a lábfáradás mértékét. Az állóképességi tréningek átfogó programban ajánlott, egyénre szabottan, gyógytornász által felügyelve, ha volt kórházi ellátás, az elbocsátás után 6-8 héttel (ekkorra csökken az embólia esélye).

Szakszerű, egyénre szabott rehabilitációs tornaprogramért, légzőgyakorlatokért, mellkasi izomkezelésekért, manuálterápiáért forduljon a Mozgáskontroll gyógytornászaihoz!

Kérj Dórához időpontot a honlapunkon!

Share This