+36-1-361-6454 info@mozgaskontroll.hu

Boltozati problémák gyermekkorban – a lúdtalp

Dátum:

2022.02.20.
gyermekkori lúdtalp diagnózis és kezelés, gyógytornával

A leggyakoribb gyerekkori boltozati eltérés a lúdtalp (pes planus). Több változata ismert, közös bennük valamely boltozati struktúra ellapulása. A pes planus esetén a láb hosszanti boltozata süllyed meg. A pes planovalgus esetén mindehhez a sarok valgus helyzete is társul. Pes transversoplanus esetén a harántboltozat süllyedése dominál. Lehet rugalmas (ál lúdtalp) illetve merev lúdtalpról beszélni. A rugalmas lúdtalpnál ha lekerül róla a súly felépülnek a boltozatok, a merev változatnál egyáltalán nem.

Miért káros a gyermekkori lúdtalp?

A lábfej szalagrendszere túlterhelődik. Járáskor nincs csillapító, rugózó hatás a talpon keresztül. Hosszabb távon kialakulhat fájdalmas lapos talp. A sarokcsont (calcaneus) befelé billenése és rajta az ugrócsont (talus) lefelé és befelé billenése elindít az egész alsó végtagban egy befelé forgató mozgásmintát, amit a boka feletti ízületi sorok kompenzálni próbálnak. Hosszabb távon így térd-, csípőízületi tengelyeltérések alakulhatnak ki, egyenetlen lesz az ízületi terhelés, fájdalom, korlátozott mozgás és korai ízületi kopások alakulhatnak ki.

Ez nem törvényszerű, mert a szervezetben, kötőszövetekben rengeteg kompenzációs lehetőség rejlik, de ezek a szerkezeti eltérések biomechanikai szempontból semmiképpen sem optimálisak.

Gyermekkorban az egészséges talpi boltozat 3 és 6 éves kor között alakul ki, nagyjából arra az életkorra, amikor a kisgyermek elkezdi az iskolát. Amíg a kisgyerek nem kezd el önállóan járni, tehát a talpakra nem helyeződik testsúly, addig nem is tudnak kialakulni a felnőttekre jellemző talpi boltozatok, nem éri az azokat felépítő izmokat megfelelő terhelés, inger. Így a stabil járás elsajátítása előtt nem beszélhetünk gyerekkori boltozati problémáról, lábfejtartást korrigálni, talpbetétet hordani nem szükséges.

Egészséges gyerekek talpának tehát kell a testsúly és a talaj felöl érkező ingerek, amitől a talpi izmok elkezdenek dolgozni. Ezt egy sima felületű, kemény talaj nem tudja biztosítani.

Mikor vigyük gyermekünket orvoshoz a lúdtalppal?

Nemzetközi szakirodalom szerint nem kell feltétlenül korrigálni, ha nincs panasz. Döntő tényezők: társul-e a lúdtalphoz fájdalom, fáradékonyság, csökkent funkció, más ízületi alsó végtagi deformitás, túlsúlyos-e a gyerek, mozog-e rendszeresen? Utal-e a testtartása, mozgása máshol is izomgyengeségre? Ha valamelyik kérdésre igen a válasz, mindenképpen lássa a gyermeket ortopédorvos.

Mit vizsgálhatunk mi gyógytornászok?

A terapeuta első találkozáskor nézi a páciens lábának boltozatainak állapotát, mobilitását. Nézi a sarokcsont (calcaneus) állását, tengelyét, a lábujjak állását, a bokát alkotó ízületek állását, a vádli kontúrját, izomerejét, a talpizmok állapotát, izomerejét, nyújthatóságát, a gyerek járásának mintáját.

Két fő kritériumot nézünk itt: a boltozatoknak kellően stabilnak és egyszerre rugalmasnak is kell lenniük.

Megnézzük statikusan, amikor egy helyben lazán áll a páciens és járás közben amikor dinamikusan változik a láb terhelése. Talajfogáskor és gördítéskor rákerül a súlyunk, ilyenkor fontos, hogy kellő mértékben el tudjon lapulni. Elrugaszkodáskor, láblendítéskor ne maradjon ellapult, hanem fel tudjon épülni. A boltozatok stabilitása egyrészt azok szalagrendszerén, más részt azok izomzatán múlik. A lábfej ép szalagrendszere is képes önmagában rövid ideig fenntartani az optimális boltozatot, de a fenntartó, boltozatokat feszítő izomműködések nélkül a szalagok túlnyúlnak, a boltozatos szerkezet összeomlik.

A lúdtalp így elsősorban izomprobléma, a boltozatos rendszert felépítő és mozgató izomzat gyengesége.

Gyermekkori lúdtalp kezelése gyógytornával, manuálteráypiával?

A gyógytornász-manuálterapeuta átmozgató fogásokkal vissza tudja hozni a merev vagy nem kellően mozgó izületekbe a rugalmasságot, mobilitást. Bokasüllyedésnél és a többi boltozatproblémánál is át tudja mozgatni a sarokcsontot (calcaneus), a felső, alsó ugróizületet (art.subtalaris) alkotó csontokat egymáshoz képest, bemozgatja őket a korlátozott irányba, megadva nekik a lehetőséget a megfelelő mértékű elmozdulásra.

Kezelni tudja a talpi izombőnyét (fasciát) ami boltozatproblémáknál szinte mindig letapadt vagy feszes, rugalmatlan. Ha pedig veszít a rugalmasságából begyulladhat, fájdalmassá válhat (plantaris fascitis). Izomkezeléseivel aktivizálhatja azokat az izmokat, amelyek aktívan részt vesznek a boltozatok felépítésében. Fenn tudja tartani a kezeléssel elért eredményt, ha a célzott feladatokat ad gyakorlásra és a páciens kellő gyakorisággal és intenzitással végzi is őket. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy minden kezelési eredmény eléréséhez és megtartásához elengedhetetlen és megkerülhetetlen az aktív terápia, azaz a gyógytorna a megfelelő gyakorlatokkal.

Fizioterápiás feladatok a teljesség igénye nélkül

  • Achilles ín nyújtása, talpi izombőnye (fascia) mobilizálása
  • m. peroneus longus, m. tibialis posterior/anterior, m. abductor/flexor hallucis longus, m. lumbricales erősítése
  • I. metatarso-phalangealis ízület mozgékonyságának, extensiojának megtartása
  • Felső ugróízület mozgékonyságának megtartása

Szükségesek-e segédeszközök, szupináló cipő?

Gyakori és megosztó téma a kisgyerekes szülőknél, hogy kell-e és mikor talpbetét vagy szupináló cipő a lúdtalpas gyerekeknek? A szupináló cipőknek a sarokrésze kifelé döntött, azaz egy döntött, kemény sarokéket helyeznek a cipő talpának alsó részébe, >hogy a gyermek bokája ne tudjon befelé dőlni, ami lúdtalpnál egy jellegzetes eltérése a lábfejnek álló helyzetben..

Gyógytornász-manuálterapeutaként elsődlegesen a kötőszövetes és az aktív izommunkával való korrigálást preferáljuk és hangsúlyozzuk, hiszen a boltozatok ellapulásának oka izom-, kötőszöveti gyengeség.

Ha kisgyermek már stabilan megtanult járni és az achilles ín-sarokcsont bezárt szöge nagyobb, mint 10 fok, akkor lehet szükség a szupinált talpbetét vagy cipő viselésére kiegészítésként a gyógytorna, manuálterápiás kezelések mellé. 

Ezeknél a cipőknél fontos megjegyezni, hogy a boka kifelé dőlésével a testsúly a talp külső részére hárul, mely következtében a térdszalagok megfeszülnek és a csípőre is teher hárul. A merev talprész miatt a járás is nehezebb bennük. Mindezek ellenére a túlzott bedőlés jól kezelhető ezekkel a szupináló cipőkkel.

Izomkezelésekért és a megfelelő tornagyakorlatokért forduljon gyógytornász kollégáinkhoz a Mozgáskontroll Központban!

Share This