+36-1-361-6454 info@mozgaskontroll.hu

Nem specifikus derékfájdalom és a mély törzsizmok kapcsolata 1. rész

Cikk szerzője: Egervári-Darics Dóra
Közzététel dátuma: 2021. június 24.
férfi fogja a fájó derekát, hátulról fotózva
A derékfájdalmaknak meglepően magas arányban, kb. 85 %-ban, egyes források szerint 91%-ban, okozója a nem specifikus derékfájdalom. Jellemzően felnőtt, nem idősödő korosztálynál fordul elő, de bármelyik életkorban megjelenthet. Ez a tünetegyüttes nem az elhasználódásból, öregedési (degeneratív) folyamatokból ered.

A nem specifikus kifejezés alatt azt értjük, hogy nem tudjuk a derékfájdalmat képalkotó eszközökön (pl. rtg., mr, ct) konkrét elváltozásokhoz kötni. Egy ilyen elváltozás például a porckorong különböző fokozatú sérvesedése (discushernia), a csigolyaelcsúszás (spondylolisthesis), csontritkulás (osteoporosis), gerincmeszesedés (spondylosis), stb.

Lehetséges tünetek, kísérőjelenségek:

  • fájdalom éjszakai elfordulásoknál
  • hosszantartó ülés, állás, lassú sétálás során jelentkező fájdalom, „mintha leszakadna a
    derekam” érzése
  • ismételt egyfajta mozdulatnál, emelésnél megjelenő fájdalom
  • lehajolás előre, guggolás, hátradőlés a kanapén, széken jólesik, enyhíti a fájdalmat
  • derék homorítása nem esik jól, fokozza vagy előidézi a fájdalmat

Aszerint, hogy mennyi ideje áll fenn a fájdalom, különböztetünk meg akut (kevesebb, mint 6 hétig tartó), szubakut (6 és 12 hét közötti ideig tartó) és krónikus (több mint 12 hete tartó) nem specifikus derékfájdalmat.

Mi okozza ezeket a panaszokat?

Nagyon röviden: a mozgásszegény, ülő vagy egyoldalú mozgásokkal teli életvitelünk. Gerincünk és izomzatának szerkezete hosszú évezredek során a felegyenesedett testhelyzethez, az állandó és változatos mozgásformákhoz alakult ki. Törzsizmainknak külön rendszere alakult ki a tartó funkcióra és a gerinc egészének mozgatásra. Mélyen, a felszínesebb izomrétegek alatt elhelyezkedő izomzatunk egy érzékeny rendszer. Feladatuk az egyes csigolyák egymástól való eltartása, pozícionálása és a törzsmozgások alatti kontroll.

Ha nincs változatos és sok mozgás az életünkben, mert álló, ülő vagy más statikus jellegű munkával, tevékenységgel töltjük mindennapjainkat, ezek a mély törzsizmok sorvadnak, gátlás alá kerülnek, inaktívvá válnak. Kiesik a távtartó funkció, a csigolyatestek és azok kisízületei közelebb kerülnek egymáshoz, a porckorongok ellapulnak, az ízületi tok és szalagrendszer pedig emellett a csökkent távolság mellett nem tud kifeszülni, hajlamos lesz így a becsípődésekre. Ez az állapot a deréktáji (lumbális) gerinc szegmentális instabilitása.

Ezzel párhuzamosan hosszanti lefutású, deréktáji és hátizmaink próbálnak kompenzálni fokozott izommunkájukkal. Elsődleges feladatuk a törzs mozgatása lenne, de állandó tartó munkára kényszerülnek, túlterhelődnek. Megnövekedett feszességük következtében saját és a környező szöveteik vérkeringését rontják. Ez azt jelenti, hogy egyrészt nem jut elegendő oxigén és tápanyag az izomsejtekbe, másrészről a sejtanyagcsere során keletkező végtermékek, salakanyagok sem tudnak elszállítódni, kialakul egy szöveti duzzanat is. Ez a megnövekedett szöveti nyomás és a felhalmozó salakanyagok irritálják az izmokban, szövetekben, izületi tokokban lévő fájdalom és nyomásérzékelő idegvégződéseket.

Milyen hatással van ez hosszú távon a szervezetre?

Mivel a csigolyák közötti porckorongok, kisízületek szöveti folyadékáramlás útján táplálódnak ezek tápanyagellátása is zavart szenved, hamarabb indulnak meg hosszútávon a degeneratív elváltozások egy ilyen túlterhelt rendszerben.

Ez az állapot már előszobája lehet a később kialakuló sérvesedéseknek, csigolyaelcsúszásoknak, gerinccsatorna-szűkületeknek, egyéb meszesedési folyamatoknak, melyek már képalkotó eszközökön is láthatóvá válnak. A porckorong belsejében nincsenek fájdalomérzékelő idegvégződéseik.

A fájdalom eredete sokféle struktúrából jöhet, ahol van fájdalomérző receptor (nociceptor).

  • keresztcsont-, medencelapát közötti izületek tokja
  • a csigolyák közötti porckorong külső része
  • a csigolyatestek
  • csigolyatestek közötti kisízületi felszínek
  • dura mater spinalis (a gerincvelő lágy agyhártyája)
  • az ideggyök hüvelye
  • az idegek szövetes részei
  • a gerinccsatorna vérerei
  • a helyi, deréktáji izmok

Fontos kiemelni, hogy a megjelenő elváltozások mértéke és a panaszok között nincs szoros összefüggés. Mind a meszesedési, mind az elcsúszási és sérvesedési folyamatoknál nem a mértékük, hanem a helyzetük és az egyént érő mindennapi fizikai és lelki terhelés határozza meg a fájdalom meglétét és intenzitását. Ezeket az elváltozásokat előzi meg a szegmentális instabilitás, kezelésük lényege a gerincet stabilizáló rendszernek a helyreállítása lesz.

Amennyiben kérdésed maradt vagy szeretnél egy szakértői tanácsokat kérni, fordulj hozzánk bizalommal!
Share This