Csak nekem fáj ennyire a derekam?
Fejlődő társadalmunk egyik leggyakoribb betegsége az akut vagy krónikus derékfájdalom. Életünk során a népesség 80%-át gyötri vagy fogja gyötörni ez a panasz. Az orvoslátogatások egy ötöde derékfájdalom miatt történik világszerte. A felnőtt lakosság minden negyedik tagja tapasztal 24 óránál tovább tartó ágyéki gerinc fájdalmat, átlagosan három havonta.
A derékfájdalom ezáltal jelentős társadalmi és gazdasági terhet is ró ránk, mivel a mozgáskorlátozottság, valamint a betegszabadság második leggyakoribb okaként tartják számon. A patikában kiváltott opiát tartalmú vagy akár enyhébb fájdalomcsillapító szerek kiváltásának hátterében is vezető ok a derékbántalom. Azonban ezen szerek hosszú ideig történő használata számos veszélyt rejt magában (gyomorfájdalom, fekély, reflux, májkárosodás, függőség kialakulása).
Ha Ön is hasonló helyzetben van, fontos tudni, hogy panaszaival nincs egyedül. Ezeknek a panaszoknak a kezelése gyakran hosszadalmas, gyakran éveken, vagy akár egy életen keresztül szükséges. Ezáltal sok energiát, figyelmet igényelhet nem csak Öntől, hanem esetleg családtagjaitól is.
A jó hír, hogy panaszai enyhíthetőek, esetleg megszüntethetőek komplex kezelés segítségével. Az idegsebészeti munka jelentős részét a derékfájdalommal kapcsolatos panaszok kivizsgálása és kezelése teszi ki. Kiemelten fontos a megfelelő és kimerítő betegoktatás valamint szükség esetén az életvitel változtatás.(1,2,3,4,5)
Mit tudok tenni, hogy elkerüljem a derékpanaszokkal járó életminőségromlást?
Mint a legtöbb civilizációs betegség esetében, a megelőzés itt is kulcsfontosságú. Ezért szükséges tudnunk milyen tényezők segítik elő, fokozhatják a panaszokat. Az egyik fontos előrejelző tényező a életkor. A panasz leggyakrabban a harmincas években jelentkezik, majd előfordulása ismét emelkedik 60-65 éves korban. Pszichoszociális tényezők, mint például stressz, szorongás, depresszió, bizonyos személyiségtípusok fokozzák a panaszok elhúzódását, növelik az idült panaszok kialakulásának esélyét.
A statisztikák alapján olyan munkavállalók, akik elégedetlenek a munkakörülményeikkel gyakrabban kérnek betegszabadságot ágyéki gerincpanaszok miatt. Ezen felül nagyobb veszélynek vannak kitéve a fizikai munkát végző munkavállalók (39%) az ülőmunkát végzőkkel szemben (18,3%) . A jelentős súly cipelése, hosszú ideig történő kicsavart testhelyzetben végzett munka, valamint az egész testre ható vibráció szintúgy előnytelenek.
Saját egészségünk érdekében tehát fontos a megfelelő munka – magánélet egyensúly fenntartása, a rendezett családi élet, valamint a megfelelő (nem túl kevés és nem túl sok) stresszel járó munkakör folytatása.
A testsúly és a gerincpanaszok kapcsolata
A legfontosabb és leggyakoribb predisponáló tényező az elhízás. Mértéke egyszerűen mérhető a BMI értékkel (számítása: testsúly (kg) osztva a magasság négyzetével, méterben): Ha az Ön BMI értéke 30 felett van (a normális 25), gondolja át életvitelét a későbbi jó életminőség megtartása érdekében. Hölgyeknél a derék, fenéktáji, míg férfiaknál a hasi elhízás egyre nagyobb mértékben terjed hazánkban.
Könnyű az orvosnak mondani, hogy a beteg fogyjon le, de nem olyan könnyű ezt kivitelezni és megtartani. A betegek egy része megsértődik, ha felhozom ezt a kellemetlen témát, egy része elmondja, hogy ő alig eszik vagy éppen sportol, de ennek ellenére sem mennek le a kilók. A magyarázat egyszerű: ízletes, azonban nem egészséges hazai konyhánk. A fogyasztott nehéz, zsíros ételek és étkezési szokásaink nem segítik a fogyás folyamatát.
Tapasztalatom szerint minél idősebb egy beteg annál nehezebb változtatnia étkezésén, valamint a családi, házastársi nyomás is nehezítheti a változást. Számos, egymásnak ellentmondó információ kering a médiában és a köztudatban a fogyás témájával kapcsolatban. Sajnos, a legtöbb reklámozott diéta, por, kapszula hatása erősen vitatható, hosszútávú (6 hónapnál tovább tartó) fogyást nem várhatunk tőlük, az eredeti súly a diéta befejeződése után visszatér.
Ha egyetlen könyvet ajánlhatok betegeim figyelmébe, akkor Dr. Michael Greger neves belgyógyász Egyél Úgy, Hogy Ne Halj Meg című könyvét tudom javasolni. A mondanivalót röviden összefoglalva: nem a tesmozgás, hanem a diéta a meghatározó a testsúly szempontjából. A tesmozgás fontos az egészséges vázizomzat fejlesztése, megtartása szempontjából, azonban hatása a fogyás szempontjából elenyésző. A döntő tényező az étkezés. Vegán (teljesen növényi alapú) étkezést folytató emberek körében az elhízottség szinte nem létezik. A könyv több tízezer ellenőrzött, publikált cikk alapján a tudomány jelenlegi helyzetét írja le a témában, és ismerteti a vegán étrendet szórakoztató, könnyen emészthető módon.(6,7,8,,9, 10)
Amennyiben kérdésed maradt vagy szeretnél időpontot kérni idegsebészeti szakorvosi vizsgálatra, fordulj hozzám bizalommal!